Veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelése – GYIK
Aki veszélyes anyagokat kezel, használ vagy „csak” tárol, az nem kerülheti el: a kockázatértékelés. Több, mint 25 éve a munkahelyi biztonság központi eleme. A GYIK-ben összegyűjtöttük a „veszélyes anyagok kockázatértékelése” témakörben leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat.
- Kockázatértékelés – mit jelent?
- Hogyan van rögzítve a törvényben a veszélyes anyagok kockázatértékelése?
- Miért van szükség kockázatértékelésre?
- Ki a felelős a kockázatértékelésért?
- Hogyan működik a veszélyes anyagok kockázatértékelése?
- Milyen gyakran kell kockázatértékelést végezni a veszélyes anyagokra vonatkozóan?
Kockázatértékelés – mit jelent?
A kockázatértékelés az üzemi munkavédelem központi eleme, és a szisztematikus és sikeres biztonságirányítás alapját képezi. A kockázatértékelés célja a munkavállalókat fenyegető potenciális veszélyek azonosítása és értékelése, és ebből megfelelő védőintézkedések levezetése.
Hogyan van rögzítve a törvényben a veszélyes anyagok kockázatértékelése?
A kockázatértékelés 1997-ben került a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalomkörébe. Azóta számos más magyar jogszabály is kötelezővé tette a kockázatértékelés elvégzését – például a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, vagy a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet a lehető legalacsonyabb megengedhető kockázat mellett szabad végezni. A kockázatértékelés törvénytől eltérő szabályait (pl. eltérő gyakoriságát) a veszélyes tényezők (pl. robbanásveszély, biológiai, kémiai kóroki, rákkeltő anyagok, azbeszt) hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről, illetve az ilyen munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló rendeletek, illetve a az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági szabályzatai tartalmazzák.
Miért van szükség kockázatértékelésre?
Ha a kockázatértékelés hiányzik
Bár a törvény több, mint 25 éve előírja, a kockázatértékelést sok cégnél még mindig elhanyagolják. A Közös Német Munkavédelmi Stratégia (GDA) keretében a vállalatok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a német vállalatok csaknem fele nem végez kockázatértékelést a munkahelyén. Az érintett cégek állítása szerint ennek az esetek közel 30%-ában a jogszabályi előírások nem ismerete volt az oka. A kockázatértékelések elmaradását azonban mindenekelőtt az indokolta, hogy a vállalatban nem voltak jelentős kockázatok, vagy a biztonsági hiányosságokat egyébként maguk a munkavállalók ismerték fel és jelentették, illetve megszüntették.
| A kockázatértékelés elmulasztásának gyakori okai | Százalék |
|---|---|
| Az alkalmazottak egyébként maguk is felismerik a biztonsági hiányosságokat, és jelentik vagy megszüntetik | 83,2% |
| Nincsenek jelentős veszélyek | 81,0% |
| Csekély használat | 40,4% |
| Az előírások ismeretlenek | 27,4% |
| A jogi követelmények nem egyértelműek | 14,7% |
| Hiányzik a segítségnyújtás | 13,8% |
5 jó érv a kockázatértékelés mellett
Tehát a kockázatértékelés olyan eszköz, amelytől jó lelkiismerettel el lehet tekinteni? Erre a kérdésre egyértelmű "Nem"-mel lehet válaszolni, mert alapvető érvek vannak, amelyek a kockázatértékelés szükségessége mellett szólnak:
Kockázatminimalizálás szisztematikus teszteléssel
Biztos benne, hogy nincsenek jelentős veszélyek az Ön cégében? Valóban figyel minden eszközre és minden tevékenységre? Ha hiányzik a szisztematikus ellenőrzés, könnyen előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyják a biztonsági hiányosságokat. A kockázatértékelés módszertana segít abban, hogy strukturáltan és precízen vizsgálja meg az egyes vállalati folyamatokat, és ezáltal azonosítsa az összes előre látható veszélyforrást. Ezzel végső soron optimális kockázatminimalizálást biztosít a lehetséges munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében.
Jogbiztonság
A kockázatértékelés elvégzésével a vállalkozók eleget tesznek a munkavédelmi törvényben foglalt jogszabályi kötelezettségeiknek. Kár esetén az írásban dokumentált kockázatértékelés bizonyítja, hogy a jogszabályi előírásokat figyelembe vették, és a munkavállalók számára megfelelő munkavédelmi intézkedéseket határoztak meg. Az illetékes munkavédelmi hatóságok ellenőrzése esetén is egyértelműen a dokumentált kockázatértékeléssel igazolható a jogszabálynak megfelelő intézkedés. Ha személyi sérüléssel járó balesetek (legrosszabb esetben maradandó egészségkárosodás vagy haláleset) miatt folytat nyomozást az ügyészség, a kockázatértékelés hiánya a felelősök nagyon súlyos büntetését vonhatja maga után.
Gazdasági haszon
A munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések következményei óriásiak. Az alkalmazottankénti átlagosan 16,7 napos munkaképtelenség alapján a német Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet (BAuA) a közelmúltban összesen 76 milliárd euróra becsülte a gazdasági termelési veszteséget (vagyis a bruttó hozzáadott érték 136 milliárd eurós veszteségét). A leálláson túlmenően fennáll a jogviták költségeinek, a kártérítési költségeknek, kár esetén a bírságnak a kockázata. A kockázatértékelés segítségével nem csak a kudarc kockázata minimalizálható. Kár esetén a kártérítési igények elleni védekezést is szolgálhatja.
A munkavédelem a főnökség dolga
A vállalkozók felelősek alkalmazottaikért. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdése is törvényben meghatározott vezetői feladat. Jóllehet pozitív és kívánatos, hogy a munkavállalók biztonsági kérdésekbe is részt vegyenek, végső soron nem szabad átruházni rájuk a felelősséget. A kockázatértékelés végrehajtása viszont megfelelő eszköz a vállalati felelősségvállalás teljesítésére.
A hatékony munkavégzés elősegítése
A nem biztonságos munkakörnyezet gyorsan a munkavállalók bizonytalanságához és demotivációjához vezet. A biztonsági hiányosságok a dolgozók munkáját is hátráltathatják, és ezáltal lelassíthatják a munkafolyamatokat. Ha a vállalatnál komolyan veszik a munkahelyi egészséget és biztonságot, ez megfelelő jelzést küld a dolgozóknak. Hatékonyabban és motiváltabban munkavégzéshez vezet.
Ki a felelős a kockázatértékelésért? Ki végzi el?
A kockázatértékelésért mindig a munkáltató a felelős. Ennek - a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, vagy időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében történő - gyakorlati megvalósítást egy úgynevezett „szakmai képesítéssel rendelkező személynek” kell elvégeznie.
A munkavédelemről szóló törvény 8.§ (2) és 23.§ (1) értelmében munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti el, míg a veszélyes technológia vizsgálatát azonban kizárólag szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
A TRGS 400 úgy határozza meg a GefStoffV (német Veszélyes anyagokról szóló rendelet) követelményeit, hogy kifejezetten munkabiztonsági ismereteket ír elő az illetékesek számára. Ezenkívül szükséges a meglévő veszélyes anyagok veszélyes tulajdonságainak ismerete, valamint a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelésének végrehajtása. A vonatkozó előírásokat ismerni kell, a munkakörülményeket és a meghatározott védőintézkedéseket egy tevékenység során értékelni kell. A megfelelő ismereteket speciális továbbképzésekben való részvétellel is meg lehet szerezni.
A munkáltató, amennyiben rendelkezik megfelelő képesítéssel, saját maga is elvégezheti a veszélyes anyagok kockázatértékelését, mint hozzáértő személy. Ha nem rendelkezik kellő ismeretekkel, akkor tanácsot kell kérnie hozzáértő személyektől - ezek lehetnek például vezetők, munkavédelmi szakemberek, üzemorvosok vagy külső szolgáltatók -, illetve megbízni valakit a kockázatértékelés elkészítésével. Természetesen az összes szükséges tudásnak nem kell egyetlen személyben összpontosulnia. Egy bizonyos cégméret felett, vagy a szükséges tudás heterogenitása miatt ez általában nem megfizethető. Ezért az optimális védelmi szint eléréséhez gyakran több ember bevonása is szükséges.
Különösen az alkalmazottak tudása értékes. Mert még mindig ők ismerik legjobban a saját munkafolyamataikat, beleértve az esetlegesen felmerülő veszélyeket is. Ezért őket már korai szakaszban be kell vonni a folyamatba, és be kell vonni a kockázatértékelés végrehajtásába. Az együttdöntési jogokat is be kell tartani, például az üzem- és a személyzeti tanács részéről. A kockázatértékelés elvégzésének átruházása esetén itt is be kell tartani a felelősség átruházásával kapcsolatos bizonyos követelményeket. A megbízást írásban kell elkészíteni, és pontosan le kell írni, hogy mely feladatokat kívánja kiosztani. Konkrétan meg kell határozni a felelősségi és hatásköri területeket is. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról is, hogy a kockázatértékelés elvégzésével megbízott személyek megfeleljenek az előírt szakismeretekre vonatkozó követelményeknek, és minden szükséges információhoz hozzáférjenek.
Fontos tudnivaló: A teljes jogi felelősség és az eredmények megvalósítása minden esetben a munkáltató hatáskörében marad - függetlenül attól, hogy végül ki végzi el a kockázatértékelést.
Hogyan működik a veszélyes anyagok kockázatértékelése?
A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelésének eljárása a következő folyamatábra lépéseit követi. (forrás: TRGS 400 számú veszélyes anyagokra vonatkozó németországi műszaki szabályzat) A teljes kockázatértékelési folyamatot dokumentálni kell.
Információ gyűjtése
A veszélyek azonosítása és értékelése
Óvintézkedések levezetése
Hatékonyság ellenőrzése
Állandó következetés végrehajtása
Információgyűjtés és a veszélyes anyagokból származó veszélyek felmérése
Mindenekelőtt fontos, hogy pontos áttekintést kapjunk arról, hogy milyen veszélyes anyagok milyen mennyiségben és milyen tevékenység során fordulnak elő a cégben. Például végeznek-e veszélyes munkaanyagokkal kapcsolatos tevékenységeket, vagy veszélyes anyagok keletkezhetnek vagy szabadulhatnak fel a tevékenységek során? Milyen mennyiségben keletkeznek a veszélyes anyagok? Mindezeket az információkat egy névjegyzékben (veszélyes anyagok nyilvántartásában) kell rögzíteni. Ezután megvizsgálják, hogy az anyagok tulajdonságai miatt milyen konkrét veszélyek merülhetnek fel. Veszélyes anyagok esetén különös figyelmet kell fordítani a belélegzési (belélegzés), a bőrön keresztüli (bőrrel való érintkezés), az orális (lenyelés) és a fizikai-kémiai veszélyekre (pl. tűz- és robbanásveszély). A veszély típusa mellett ennek megfelelő kockázatértékelést is el kell végezni. A veszély mértéke függ például a várható kár mértékétől és bekövetkezésének valószínűségétől. Az is szerepet játszik, hogy milyen gyakran és mennyi ideig végeznek veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet.
A hasznos információforrások a következők:
- A veszélyes anyag biztonsági adatlapja
- Törvényi előírások és műszaki szabályok
- Az azonosító címke a csomagoláson
- Használati utasítás vagy műszaki adatlap
- Szabályok és információk a balesetbiztosítási intézményektől
- A biztosítótartaságok veszélyesanyag-információs rendszerei
- Megyék vagy balesetbiztosítási intézmények adatbázisai
- A munkaterület ellenőrzése
- A foglalkozás-egészségügyi ellátás elemzése
- Feljegyzések az alkalmazottaktól, ill. az üzem- vagy személyzeti tanácstól
A biztonsági adatlap
A biztonsági adatlap központi információforrás a kockázatértékeléshez, amikor veszélyes anyagokkal dolgozik. Leírja mind az anyagból vagy keverékből származó veszélyes tulajdonságokat, mind az ezen veszélyek elleni védekezést szolgáló intézkedéseket. A biztonsági adatlapon ellenőrizni kell, hogy nem tartalmaz-e nyilvánvalóan hiányos, ellentmondásos vagy helytelen információkat. Szükség esetén a beszállítótól kell kérni a megfelelő biztonsági adatlapot, és azt át kell adni. Ha a munkáltató nem kapja meg a szükséges információkat, akkor magának kell beszereznie ezeket az információkat, vagy feltételeznie kell, hogy léteznek azok a veszélyek, amelyekről nem áll rendelkezésre információ, és meg kell határoznia a megfelelő intézkedéseket (lásd az 5.2. szám 7. és 8. bekezdését). Alternatív megoldásként csak olyan anyagok vagy keverékek használata javasolt, amelyekre vonatkozóan a szállító megadja a szükséges információkat. Még az olyan anyagok és keverékek esetében is, amelyekhez jogszabályi előírások miatt nem szükséges biztonsági adatlap, a szállítók kötelesek a vásárlók rendelkezésére bocsátani azokat a rendelkezésre álló és releváns információkat, amelyek szükségesek a megfelelő intézkedések meghatározásához és alkalmazásához. Azokat az anyagokat, keverékeket vagy köztes termékeket, amelyeket nem saját maguk állítanak elő, és amelyeket nem hoznak forgalomba, a munkáltatónak magának kell besorolnia a GefStoffV 6. szakasza (német Veszélyes anyagokról szóló rendelet) szerint (lásd a TRGS 201 „Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek osztályozása és címkézése”).
Óvintézkedések levezetése, azok hatékonyságának ellenőrzése és azok tartós végrehajtása
A megfelelő védőintézkedéseket a veszélyek típusával és szintjével kapcsolatos ismeretek alapján kell levezetni. Kiválasztásukkor az ún. STOP-elv érvényesül:
S: (substitution) helyettesítés biztonságos lehetőségekkel – T: (technological) műszaki megoldások – O: (organisational) szervezeti intézkedések – P:(personal) egyéni védőeszközök
Az intézkedések sorrendje egyet jelent a fontossági sorrenddel. Egy műszaki megoldás, mint pl. veszélyesanyag-munkaterületek, előnyösebb az egyéni intézkedésekkel szemben, mint például az egyéni védőfelszerelés viselése. A végrehajtott óvintézkedések hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos betekintést nyerhetünk például a munkahelyi mérésekből, a technika állásáról, a foglalkozás-egészségügyről vagy a ("közeli") balesetekről, üzemzavarokról szóló információkból. A védőintézkedéseket folyamatosan és következetesen végre kell hajtani (kezelési utasítással, rendszeres képzéssel, felettesek példaképével és megfelelő intézkedésekkel az üzemeltetési utasítás be nem tartása esetén).
A megfelelő termékeket megtalálja a DENIOS-nál!
Milyen gyakran kell kockázatértékelést végezni a veszélyes anyagokra vonatkozóan?
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a munkáltató csak a kockázatértékelés elvégzése és a szükséges óvintézkedések megtétele után kezdhet meg. Ez azt jelenti, hogy még az új veszélyes anyagok vállalaton belüli alkalmazásának vagy új tevékenységek indításának megfontolását is előzetes értékelésnek kell kísérnie. Ezt követően azonban a kockázatértékelés korántsem teljes. Inkább folyamatos folyamatként kell érteni, amely rendszeres és az eseményekhez kapcsolódó kiigazításokat igényel.
A veszélyes anyagokra vonatkozó kockázatértékelést különösen akkor kell frissíteni, ha
- új veszélyes anyagokat vezetnek be
- a tevékenységek, munkafolyamatok, munkaeszközök, folyamatok vagy védőintézkedések megváltoznak
- a hatékonysági vizsgálatok eredményei további intézkedéseket tesznek szükségessé
- a vonatkozó jogszabályok vagy rendeletek megváltoznak
- új megállapítások állnak rendelkezésre a veszélyes anyagok tulajdonságairól vagy a megelőző foglalkozás-egészségügyi ellátásról
- a technika állása fejlődik
- új vagy megváltozott foglalkozási expozíciós határértékeket vezetnek be
- munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések fordulnak elő
- üzemzavar vagy balesetek történnek
- kritikus helyzetek felismerése (pl. közeli balesetek) történik
- meghatározott, rendszeres időközönként (általában 3 évente, bizonyos esetekben 1, vagy 2 évente) nem történt újraértékelés.
Hasonló bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.
- Rendelési előzmények megtekintése
- Jegyzettömb és kosár mentése
- Mentse el a kívánt fizetési módot a következő vásárláshoz
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.
Használja ki a Blue Week Akciónk 12%-os kedvezményét 2024 december 3-ig, amely majdnem minden termékünkre érvényes!