Olvasási idő: 12 perc
A következő témákkal foglalkozunk
1. Mi a munkavédelem és a munkabiztonság?
A munkavédelem az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szolgálja. Ennek elérése érdekében a baleseti kockázatokat és az általános munkaegészségügyi veszélyeket minimálisra kell csökkenteni, ha nem is lehet teljesen megszüntetni.
A „munkavédelem" és a „munkabiztonság" kifejezéseket gyakran egymás szinonimájaként használják, de két különböző területről van szó, amelyek közös célt szolgálnak: a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei megteremtését a szervezetten munkát végzők egészségügyi kockázatoktól való megóvása érdekében. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében munkáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik a lehető legalacsonyabb kockázat mellett végezhessék munkájukat.
Ezeket a kötelezettségeket Magyarországon az Alaptörvény és a Munkavédelmről szóló törvény rögzíti, a tövény végrahajtására pedig több tucatnyi rendelet, szabályzat, szabvány vonatkozik.
Mi a munkavédelem?
A munkavédelem elsősorban a munkahelyi balesetek és a munkavégzés okozta egészségkárosodás megelőzésére szolgáló intézkedéseket, eszközöket és módszereket jelenti. AA munkavédelem jogi alapjául Magyarországon elsősorban a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szolgál, de számos miniszteri rendelet és biztonsági szabályzat is vonatkozik rá. A munkavédelem egyrészt általános munkavédelemből áll, azaz a munkáltató által a munkavállalók életének, egészségének és munkaképességének megőrzése érdekében meghatározott kötelező előírásokból, amelyek figyelmen kívül hagyása munkajogi következményekkel járhat. Másik része a szociális munkavédelem, amely magában foglalja a munkaidő meghatározását, vagy pl. az anyák védelmét. A munkavédelem egyéb területébe a műszaki- és egészségügyi szempontok tartoznak.
Mi tartozik a munkavédelem körébe?
A munkavédelmi intézkedések négy területre oszthatók. Az első az általános munkavédelem, amely a munkavállalók egészségének és életének védelmét szolgáló előírásokból áll. A következő a szociális munkavédelem területe, amely a különösen veszélyeztetett munkavállalók védelmére irányuló szabályozásokat foglalja magába. A harmadik összetevő a műszaki munkavédelem, amely olyan dolgokra terjed ki, mint például a veszélyes anyagok kezelése vagy a zaj, rezgés és sugárzás elleni védelem. A munkaegészségügy területének célja pedig a foglalkozási betegségek, a foglalkozással összefüggő megbetegedések, valamint a munkavégzés egészségügyi kockázatainak minimalizálása, a megfelelő szakszemélyzet segítségével.
Mi szabályozza a munkavédelmet?
A munkavédelem különböző területeire törvények, rendeletek, valamint esetenként biztonsági szabályzatok vonatkoznak. Ezek közül Magyarországon a legfontosabbak közé tartoznak az Alaptörvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet. Az említett jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését az illetékes munkavédelmi hatóság végzi.
Magyarországon nincs kötelező balesetbiztosítási rendszer. A munkáltató által - az állami társadalombiztosítás rendszerén keresztül – befizetett szociális hozzájárulási adó szolgál pl. a baleseti egészségügyi ellátások fedezetéül.
A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles tanácskozni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel, a munkahelyi munkavédelmi bizottsággal, vagy a paritásos munkavédelmi testülettel. Az országos érdekegyeztetést az Országos Munkavédelmi Bizottság látja el.
A munkavédelem cégen belüli megvalósítását szabályozhatja az ISO 45001, azaz a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer (MEBIR) is. Ennek működtetését a munkáltató és az általa kijelölt foglakozás-egészségügyi és munkavédelmi szakemberek végzik.
MIÉRT OLYAN FONTOS A MUNKAVÉDELEM?
A munkahelyen sok minden megtörténhet. Példaként: Németországban 2020-ban több mint 760 000 jelentett munkabaleset történt. Bár a szám a Covid-19 járvány következtében csökkent, még mindig 12% a munkahelyi balesetek kockázata 1000 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra számítva. A munkavédelem hozzájárul a vállalat általános jólétéhez. Magába foglal mindent, ami elősegíti a humánus munkavégzést. A munka minőségének javítását szolgálja. Ha a munkavállalók elégedettek, az biztosítja a vevők és a beszállítók elégedettségét is - ez tehát befolyásolja a cég jövedelmezőségét. A munkaképtelenség oka nem feltétlenül a munkahelyi baleset. A keresőképtelenség leggyakrabban a hátproblémákra vezethető vissza.
Röviden a munkavédelemről és a munkabiztonságról
| Munkavédelem | Munkabiztonság |
|---|---|
| A munkavédelem magába foglalja az egészséget nem veszélyezető munkavégzésre vonatkozó valamennyi intézkedést és eljárást | A munkabiztonság a munkavédelem egyik részterülete, és a munkavédelmi törvény értelmében kifejezetten a munkavállalókra vonatkozik |
| Meghatározza a munkahelyi veszélyek, munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elleni védelmet | Azt az állapotot határozza meg, amelyben a cég minden alkalmazottja veszély nélkül tud dolgozni |
| Célja a munkabiztonság | A munkavédelem céljának tekinthető |
2. Munkavédelmi jogszabályok
A német példánál maradva, az ottani kötelező balesetbiztosítás kártérítéseinek összege évente mintegy 11 milliárd eurót tesz ki. Ezek alapján a hatékony munkavédelem és a munkahelyi balesetek megelőzése elengedhetetlen a humánus munkakörnyezet megteremtése érdekében.
A munkahelyi balesetek és következményeik csökkentése mellett a foglalkozással összefüggő megbetegedések minimalizálásáról is szó van. Tehát a munkavédelem összességében.valamennyi cégen belüli ember ember egészségének védelmére vonatkozik.E célnak való megfelelés érdekében több kötelező erejű törvény és rendelet született, amelyek meghatároznak bizonyos intézkedéseket, irányelveket és határértékeket. Ezek be nem tartása nemcsak magas bírságokkal, hanem súlyos sérülésekkel, vagy akár halállal is járhatnak.
A következőkben kifejtjük, hogy pontosan milyen törvények és szabályozások léteznek, azok milyen cégekre vonatkoznak, továbbá mire érdemes odafigyelni, és ki felel a munkavédelemért.
A munkavédelmi törvény és a vonatkozó szabályozások áttekintése
Üzembiztonságra vonatkozó szavályozás
A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK európai irányelvet és a 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ültetik át a magyar jogba, melyek lényegében három pontot szabályoznak: a munkaeszközök munkáltató általi biztosítását, a munkavállalók munkaeszköz-használatát, valamint a felügyeletet igénylő rendszerek kiépítésének, üzemeltetésének munkavédelmi szempontjait. Fontos tartalmi elemei a következők: a munkaeszközök kockázatértékelésére- és jellemzőire vonatkozó követelmények, a kötelező vizsgálatok és védőintézkedések, a „tudományos, technikai színvonal ”, mint egységes biztonsági szabvány, valamint a felügyeletet igénylő rendszerek biztonságtechnikai szempontú értékelése. Felügyeletet igénylő rendszerekként a veszélyes munkaeszközök kerültek meghatározásra. Ide tartoznak többek között a felvonórendszerek, a benzinkutak, a nyomástartó edényrendszerek, a potenciálisan robbanásveszélyes területeken lévő rendszerek, illetve a tűzoltó készülékek. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet célja a biztonság és az egészségvédelem biztosítása a munkaeszközök használata során.A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza a munkáltató és munkavállaló egyéni védőeszközökkel kapcsolatos, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében ellátandó feladatait és kötelességeit.
Munkabiztonság törvényei
Magyarországon a munkabiztonság előírásai kötelezik a munkáltatókat, hogy meghatározott képesítéssel rendelkező foglakozás-egészségügyi orvosokat, biztonságtechnikai mérnököket és munkavédelmi szakértőket alkalmazzanak. Ugyankkor őket is kötelezi arra, hogy a munka- és egészségvédelem vonatkozásában együttműködjenek a munkáltatóval és tanácsot adjanak neki. Szakterületük keretein belül önállóan is eljárhatnak. A törvény célja, hogy biztosítsa a munkahelyi munkavédelem és baleset-megelőzés intézkedéseinek megfelelő alkalmazását, és hogy a szükséges intézkedések a lehető legmagasabb szintű hatékonyságot érjék el. Összegezve ezek az előírások a munkavédelmi törvény „munkaegészségügyi részei“.Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény az, mely munkaegészségügyi szempontból meghatározza a munkavégzés során szükséges munkaegészségügyi tevékenység orvos-szakmai céljait és annak feladatait.
Balesetmegelőzésre vonatkozó szabályozások
Ezekben a munkabiztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek kerülnek meghatározásra. A szabályozások pontosan tartalmazzák az üzemi létesítményekre vonatkozó biztonsági követelményeket, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló intézkedéseket, valamint a munkavállalók magatartásbeli kötelezettségeit. Meghatározzák továbbá a foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatokat, a munkavédelem és az elsősegélynyújtás belső szervezését. A különböző káros hatásoknak (kémiai, biológiai, zaj, sugárzás) kitett munkavállalókra vonatkozó jogszabályok célja, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen a munkával kapcsolatos betegségek, köztük a foglalkozási megbetegedések korai felismerése és megelőzése érdekében. Ilyen jogszabály például a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet.
Munkavédelmi törvény
A munkaszervezés alapját Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény teremti meg a munkavállalók és a munkáltatók munkavédelemmel kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek szabályozásával. Célja a munkabalesetek és megbetegedések számának minimalizálása és általában a minden tekintetben biztonságos munkakörnyezet biztosítása. Ennek garantálása érdekében a munkáltató kötelessége a munkahelyi kockázatértékelés elkészítése, a szükséges óvintézkedések meghatározása, továbbá azok beépítése a cég struktúrájába és folyamataiba. A törvény - általános formája miatt - szinte valemennyi vállalkozástípusnál és -területen alkalmazható, emellett számos más jogszabály alapját is képezi. Az Alaptörvény külön nevesíti, hogy a testi és lelki egészséghez való jog mellett “minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, mely a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló Európai Közösségek Tanácsa 89/391/EGK irányelvének,- valamint a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről szóló 89/654/EGK irányelvének való megfelelést is szolgálja. A törvény a munkabiztonsági követelményrendszer mellett a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét és munkáltatók általi végrehajtási feladatait rögzíti.
Tehermozgatásra vonatkozó szabályozás
A magyarországi tehermozhatásra vonatkozó szabályozás a munkavédelmi törvényen alapul, és a 90/269/EGK európai keretirányelv németországi végrehajtása. Eszerint a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a kézi tehermozgatás során a fizikai megterhelés minimálisra csökkenjen és a veszélyek lehetőleg elkerülhetők legyenek. Ez különösen érvényes azokra a terhelésekre, amelyek ergonómiai körülményeik vagy jellemzőik miatt különösen nagy egészségügyi kockázatot jelentenek, különös tekinettel az ágyéki gerinc területére. Azonban a terhek emelésére és szállítására vonatkozóan nincsenek meghatározott határértékek. A szabályozás kötelezi a munkáltatót, hogy a feladatok kijelölése során figyelembe vegye a munkavállalók fizikai körülményeit, a munkavállalókat részesítse oktatásban és készítsen kockázatértékelést. Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet célja a munkáltatói szervezési intézkedések megvalósításával a kézi tehermozgató eszközök kiküszöbölése, vagy ha ez nem oldható meg, a tevékenységgel járó kockázat lehető legkisebb mértékűre csökkentése. A különböző szakágak biztonságos munkavégzési feltételeit rendeletekel beiktatott biztonsági szabályzatok tartalmazzák, ilyen pl. az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet.
Munkahelyekre vonatkozó szabályozás
Magyarországon a munkahelyekre vonatkozó szabályozás határozza meg a munkáltatók számára a munkahelyek kialakításához és működtetéséhez szükséges, és a balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseket és védelmi célokat. A munkahelyek olyan épületekben vagy szabadban lévő helyek, amelyek egy cég vagy egy építkezés területén helyezkednek el, és amelyekre a munkavállalók munkájuk részeként beléphetnek. Ide tartoznak például a közlekedési és menekülési útvonalak, a tisztálkodó- és mellékhelyiségek, a tároló- és pihenőhelyiségek, valamint a képernyős eszközökkel ellátott munkaállomások. A szabályozás tartalmát tekintve általános védelmi célokat és minimumkövetelményeket tartalmaz a biztonságra, az egészségvédelemre és a humánus munkatervezésre vonatkozóan, azon belül a levegő-, klíma- és fényviszonyokra, kifogástalan szociális létesítményekre és a nemdohányzók védelmére. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet szabályozza a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét, és tartalmazza a humánus munkaszervezés követelményeit.
Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelemre vonatkozó szabályozás
A magyarországi munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelemre vonatkozó szabályozás a tudományos- és folglakozás-gészségügyi ismeretek jelenlegi állása alapján konkrét határértékeket állapít meg a zaj- és rezgésterhelésre vonatkozóan. A zajterhelésre vonatkozó határértéket 85 dB(A)-ben, a csúcsterhelés határértékét pedig 137 dB(A) értékben került meghatározásra. Ezenkívül - például az építőipari gépeknél fellépő - rezgésnek való kitettség preveniós határértéke 0,5 m/s2. A megállapított határértékek kötelező érvényűek és betartásukról a munkáltatók kötelesek gondoskodni. Kizárólagos kivételt képeznek a bányaiparban és a tengerjáró hajókon dolgozó munkavállalók, amennyiben a rájuk vonatkozó jogszabályok másként rendelkeznek. A munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyrevonatkozó előírásokat a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet és a a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet tartalmazza.
3. Ergonómia, egészség és munkabiztonság
Alattomos egészségügyi kockázatok: A munkavállalók és alkalmazottak egészségének megőrzése minden vállalatnál első számú prioritás kell, hogy legyen. A munkavédelmi törvény előírja, hogy el kell kerülni kell a munkavállalók fizikai és mentális egészségenk veszélyeztetését. A megelőző intézkedések a lehetséges kockázatok minimalizálását, valamint a munkavállalók egészségének megőrzését szolgálják.
A fizikailag megerőltető munkák esetén, például a gyártás és az ipar területén különösen hasznos az ergonómia figyelembe vétele. A hangsúly a munkahely izület- és hátbarát kialakításán van. A munkaállomást a munkavállalóhoz kell igazítani a hosszú távú és problémamentes munkavégzés, valamint az egyenletes teljesítmény biztosítása érdekében.
A munkavédelem és foglalkozásegészségügyi intézkedések be nem tartása esetén felmerülő kockázatok
- Izületi fájdalom az ergonómia hiánya miatt
- Fáradtság a nem megfelelő világítás miatt
- Fejfájás
- Hátfájás
- Nyaki fájdalom
- Rossz testtartás
- Krónikus és maradandó fizikai károsodási
Könnyebb megelőzni, mint gyógyítani!
Egészségvédelemi és munkabiztonsági megelőző intézkedések. Gondoskodjon a munkahelyek megfelelő kialakításáról a munkavállalók és a cég védelme érdekében.
Munkaképtelenség hátproblémák miatt
"Tudnál segíteni?". Valószínűleg sokszor hallotta már ezt a kérést. Amikor azonban a nagy terhek cipelése mindennapossá válik, a hát egy idő után elkerülhetetlenül elkerülhetetlenül megadja magát. Németországban a munkaképtelenség egyik leggyakoribb okai a hátproblémák. A fizikai munkát igénylő foglalkozások területén különösen jellemzőek a hátproblémák miatti hiányzások. Tudjon meg többet infografikánkból. Plusz: 5 hasznos tipp a biztonságosabb tehermozgatáshoz, valamint arról, hogy mely jogszabályi előírásokat kell betartania.
5 tipp a biztonságos tehermozgatáshoz a mindennapi munkavégzés során
Csökkentse a rakomány súlyát!
Ha lehetséges, csökkentse a szállítandó teher súlyát. Például:
Ossza a rakományt több kisebb csomagra
Csökkentse a csomagolás súlyát
Használjon segédeszközt!
A telephelyen belüli anyagmozgatást segítő eszközök minimálisra csökkentik az emberi izomerő igénybevételét, és megelőzik a hátproblémákat. Ide tartoznak többek között a szállítókocsik, hordókocsik, gázpalackszállító kocsik és hasonló eszközök.
Alkalmazza a megfelelő technikát!
Emeléskor és szállításkor különösen fontos:
Kerülje el a „teher alatti” fordulást és szaggatott mozgást!
A rakomány emelésének/behelyezésének optimális magassága kb. 70-100 cm
Biztosítsa a megfelelő láthatóságot!
Ossza be az erejét!
Minél tovább cipel valamit, annál inkább elfogy az ereje, és nő a sérülés veszélye. Ésszerű mennyiségű munkával és időgazdálkodással elkerülheti a túlterhelést.
Ügyeljen a helyes testtartásra!
A megfelelő technikával a porckorongot érő terhelés körülbelül 20%-kal csökkenthető: Ne emeljen vagy cipeljen terheket behajlított háttal és előre hajló felsőtesttel, hanem guggoljon le, amikor felveszi őket, és tartsa a hátát a lehető legegyenesebben!
Üzemi fertőzésvédelem
A koronavírus-járvány miatt a cégeknek felül kellett vizsgálniuk a munkavédelmi koncepcióikat a további fertőzésvédelmi intézkedések szükségessége tekintetében. A SARS-CoV-2 fertőzés és más munkahelyi fertőzések okozta megbetegedések kockázatának csökkentése érdekében speciális fertőzésvédelmi termékeket kínálunk.
Üzemi fertőzésvédelem
A DENIOS kínálatában megtalál mindent, ami a fertőzések elleni operatív védelemmel és a szükséges munkahelyi higiéniai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos.
LÉGTISZTÍTÓK A KORONAVÍRUS ELLEN: EZ A 3 DOLOG FONTOS ÖNNEK!
A koronavírus-járvány óta egyre többen használnak légtisztítót. A termék kiválasztásakor sok mindent figyelembe kell venni.
4. Balesetvédelem és balesetmegelőzés
A munkahelyi balesetek megelőzése és előzetes elkerülése érdekében fontos, hogy a munkáltatók a cégen belül aktívan alkalmazzák a balesetvédelmet. A már említett törvényeken és előírásokon kívül számos olyan szabály és intézkedés létezik, amely segít megóvni a cég dolgozóit a balesetektől. Például ismeri már az 5S módszert vagy a megbotlás- elcsúszás- elesésből származó balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseket?
A német kötelező balesetbiztosítás (DGUV) jelentése szerint minden ötödik munkabaleset oka a csúszós padló és a botlásveszély. Gyakran a kis dolgoknak van a legnagyobb következménye: közel 60%-ban a rossz felület-, talaj- és közlekedési viszonyok a leggyakoribb baleseti okok. De más kockázatok is leselkednek az üzemek mindennapjaira, például a padlón heverő anyagok vagy a korlátok hiánya a legnagyobb rizikófaktorok.
A veszélyes anyagok kezelése,- tárolása,- valamint a munkavédelem szakértőjeként számos tippünk és termékünk van a munkahelyi balesetek megelőzésére.
Mi a balesetvédelem?
A balesetvédelem a munkavédelem része és magába foglalja a balesetek megelőzésére irányuló valamennyi intézkedést. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A munkavédelemről szóló törvény értelmében a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. A munkahelyi balesetvédelmi előírások betartása kötelező, ezek megszegőjét a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújhatja.
5 TIPP a megbotlás- elcsúszás- elesésből származó balesetek megelőzésére
1. ÁLLJON BIZTOSAN!
Fordítson nagyobb figyelmet a padlóra! A túl sima felületszerkezet, a túl alacsony súrlódási értékek, vagy az elkerülhetetlen kopás csúszósságot okznak, ami megbotlás- elcsúszás- eleséses balesethez vehethet. Biztos állásról és biztonságos bejárhatóságról speciális csúszásgátló szőnyegek, csúszásgátló padlóburkolatok és csúszásgátló padlójelölések segítségével gondoskodhat.
2. KERÜLJE EL A MEGCSÚSZÁST!
A kiömlött folyadékok, zsírok, olajok, porok, vagy szemcsék által okozott szennyeződések a padlót hamar, akaratlanul is csúszdává változtatják. A szennyeződések terjedésének korlátozására használjon szennyfogó szőnyeget. Ha valami mégis balul sülne el, gondoskodjon a tisztaságról és a biztonságról a felület tisztításához alkalmas eszközökkel. A kiszivárgó veszélyes folyadékokat pedig speciális vegyszerfelitató anyagokkal tudja eltávolítani.
3. TÁVOLÍTSA EL A BUKTATÓKAT!
Összegabalyodott kábelek, földön heverő anyagok, gyalogos zónában fekvő vezetékek – ott leselkedik a botlásveszély mindenhol. A padló egyenetlenségei, például a laza vagy repedezett burkolatok miatt szintén kritikusak. A sérült felületek kijavításával, valamint a kábelek és tömlők letakarásával pillanatok alatt hatástalaníthatja a megboltás tipikus veszélyforrásait. Biztosítson állandó helyet az anyagoknak és szerszámoknak – így semmi sem állhat az útjába.
4. IRÁNYÍTSON ÉS KORLÁTOZZON!
Jelölje ki az üzemen belüli biztonságos útvonalat! A gyalogosok és a gépjárművek közlekedési útjainak elkülönítésével és kijelölésével elkerülheti a veszélyes ütközéseket. A padlójelzések felhívják a figyelmet például a padló szinteltéréseire. A veszélyes területeket, például munkagödröket vagy aknákat biztosítsa lezáró kordonok segítségével.
5. GONDOSKODJON A LÁTHATÓSÁGRÓL!
Bármennyire is nyitva tartja a szemét, az akadályok és a kiömlött folyadékok gyakorlatilag láthatatlanok maradnak rossz megvilágítás mellett. Az optimális fényviszonyok ezért az utolsó fontos lépés a munkahelyi balesetek elkerülésében.
Biztonságos munkavégzés a magasban!
Tudjon meg többet a zuhanásos balesetek okairól és következményeiről, a Németországban érvényes jogszabályokról, valamint arról, hogy milyen kritériumokat kell figyelembe vennie a tetőkön, állványokon és létrákon végzett munka kockázatértékelésénél. Ezen kívül összeállítottunk Önnek néhány szakmai megoldást az esések megelőzésére.
További információk a mindennapi munkavédelemről
Vészzuhanyok a baleseti ellátáshoz
A munkahelyi baleseteket azonnal el kell látni. Ahol veszélyes anyagokat használnak, ott a szennyeződés kockázata is megnő. Ilyen esetekben a gyors elsősegélynyújtás elengedhetetlen feltétele a vészzuhany léte. Melyik a célnak legmegfelelőbb vészzuhany?
A vészzuhanyok tekintetében a választék nagyon széles: vannak szemmosó palackok, szemzuhanyok vízcsatlakozással, testzuhanyok vízcsatlakozással, kombinált vészzuhanyok vízcsatlakozással, fagyálló vészzuhanyok vagy speciális tartályos vészzuhanyok, amelyek nem igényelnek helyszíni vízellátást. De melyik termék a megfelelő? A megfelelő termék kiválasztásának megkönnyítése érdekében a legfontosabb kiválasztási kritériumok áttekintését találja a praktikus vészzuhany kiválasztási segédletben.
Vészzuhany kiválasztási segédlet
Ez az ingyenes DENIOS kiválasztási segédlet kompakt áttekintést nyújt a következőkről:
- A megfelelő vészzuhany vagy szemmosó kiválasztásának legfontosabb kritériumai
- A piacon kapható vészzuhany és szemmosó megoldások
- Mefgegkülönböztetésük a funkcionalitás és a legfontosabb termékválasztási kritériumok tekintetében
További információk a vészzuhanyokról
Munkavédelem minden évszakban
A különböző évszakok a maguk szélsőségeivel eltérő követelményeket támaszthatnak a munkavédelemmel szemben. Nyáron például az extrém hőség veszélyeit, például a kiszáradást vagy a hőguta veszélyeit kell elhárítani. Ősszel és télen viszont a csúszós felületek, vagy a rossz megvilágítás jelenthet fokozott kockázatot. Mindezeket a külső körülményeket és hatásokat részletesen elemezni szükséges, hogy a megfelelő időben intézkedéseket lehessen hozni a kockázatok lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében.
Munkavédelem ősszel és télen
Melyek az ősz és a tél rejtett veszélyei?
A nappalok egyre rövidebbek, sötétebbek, csapadékosabban és hidegebbek lesznak. Ez bizonyos veszélyekkel jár, amelyeket meg kell szüntetni. A lehullott lomb és a vele járó nedvesség, a hó és a jég megnövekedett csúszásveszélyt jelent, ezáltal súlyos sérüléseket és jogi vitákat okozhat. Az év sötét hónapjaiban a rossz fényviszonyok még tovább növelhetik ezt a kockázatot. A nagy mennyiségű hó eltorlaszolhatja a parkolóhelyeket, szállítási útvonalakat, vagy egyéb üzemi területeket, ami komoly problémákat okzhat. Ezen túlmenően a rendkívül hideg időjárás károkat okozhat a tárolt veszélyes anyagokban, ami befolyásolhatja a további feldolgozást, vagy akár veszélyes reakciókat is kiválthat.
Melyek a vonatkozó jogszabályi követelmények?
A jó téli útkarbantartás biztosítása nemcsak az alkalmazottak, a vásárlók, vagy beszállítók védelmében fontos, hanem törvényi kötelezettség is. Az előírások megszegése szabálysértési-, vagy büntetőeljárást is vonhatnak maguk után. A munkáltató kötelessége gondoskodni az üzemi létesítmények biztonságos körülményeiről. A szükséges intézkedések végrehajtása ugyan harmadik félre átruházható, ám a felelősség a munkáltatónál marad. Ebben az összefüggésben is figyelembe kell venni a - hó és a jég eltávolításának helyét, módját és idejét meghatározó előírások szerinti - takarítási és síkosságmentesítési kötelezettségek betartását. Emellett fontos tudni azt is, hogy melyek az engedélyezett és környezetbarát szóróanyagok.
Melyek a megfelelő termékek a DENIOS kínálatában?
A DENIOS-nál termékek széles választékát kínáljuk Önnek, amelyek segítik az előírt intézkedések végrehajtását, valamint az ősz és a tél veszélyeinek kiküszöbölését. Ide tartoznak többek között a csúszásveszély megelőzésére való, illetve arra figyelmeztető termékek, mint például a felülettisztítók, csúszásgátló szőnyegek vagy figyelmeztető táblák. A sötét évszak ellensúlyozására és a jobb láthatóság biztosítására világítást és lámpákat is kínálunk. Ajánljuk fűtési rendszereinket a veszélyes anyagok tárolására szolgáló létesítményekhez, valamint számos terméket a téli útkarbantartáshoz, például szóróanyagot, szóróanyag tárolót, vagy hólapátot.
További információk az őszi, téli munkavédelemről és veszélyesanyag-tárolásról.
TÉLI ÚTKARBANTARTÁS ÉS MUNKAVÉDELEM NEDVES, HAVAS ÉS JEGES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Útmutatónkban megválaszoljuk a közlekedésbiztonsági kötelezettségekkel és a nedves, havas és jeges útviszonyok melletti védekezési kötelezettségekkel kapcsolatban gyakran feltett kérdéseket. Azt is megtudhatja, hogy melyek a nélkülözhetetlen téli segédeszközök, és miért elengedhetetlen a szervezett időjárás-ellenőrzés. Webáruházunkban pedig megtalálhatja a téli útkarbantartáshoz szükséges termékeket, például szóróanyag tárolókat, szóróanyagos kocsikat, lapátokat és hólapátokat, valamint szóróanyagot.
Munkavédelem nyáron
Mire kell ügyelni extrém hőségben és napsütésben?
Nyáron a szélsőséges hőség egészségügyi problémákat okozhat a munkavállalóknak, például kiszáradást vagy keringési zavarokat,azon belül akár hőgutát is. Emellett az agy teljesítménye is csökken az alacsonyabb oxigénellátás miatt. Ezért az ArbStättV szerint a munkáltatónak kell gondoskodnia a munkavállalók védelméről az egészséget és életet fenyegető veszélyekkel szemben, valamit arról, hogy a munkahelyi és szociális helyiségekben a hőmérséklet ne emelkedjen +26 °C fölé. Ennek érdekében célszerű lehet ventilátorokat vagy légkondicionáló berendezéseket felszerelni és védőitalt biztosítani. A 30 °C feletti hőmérséklet esetében a munkáltató köteles csökkenteni a munkavállalók terhelését is, a 35 °C feletti hőmérsékletű helyiség pedig már nem alkalmas munkaterületnek, ha nincsenek biztosítva például légzuhanyok vagy hűtési fázisok.
Hogyan védheti meg magát az UV-sugárzástól?
Nyáron a másik veszélyt a napsütés jelenti, különösen az UV-sugárzás. Ez a leégéstől a bőrrákig súlyos bőrkárosodást okozhat, valamint előidézhet szembetegségeket és az immunrendszer gyengülését is. Ezért az ArbSchG, az ArbStättV és az UVV kötelezi munkáltatókat, hogy védjék munkavállalóikat az UV-sugárzástól, és a kockázatértékelés részeként határozzák meg az UV-indexet. A 3-as vagy annál magasabb értékek esetén védőintézkedéseket kell tenni. Ezek közé tartozik a napon végzett munka lehetőség szerinti elkerülése 11 és 15 óra között, valamint technikai (árnyékolt menedék) vagy szervezési (csökkentett munkaidő) vagy magatartási intézkedések (munkavállalók tájékoztatása a napvédelemről) bevezetése. A lehető legnagyobb mértékű védekezés érdekében a munkavállalóknak teljes testet fedő ruházatot kell viselniük, valamint naptejet és napszemüveget kell használniuk.
Hogyan védheti meg a veszélyes anyagokat az UV-sugárzástól?
A veszélyes anyagok tárolása során - az extrém hideghez hasonlóan - a szélsőséges hőség és a napfény is problémát jelenthet, akár károsíthatja a termékeket, vagy súlyos baleseteket is okozhat. Ezért szükséges, különösen a szabadban, a veszélyes anyagokat speciálisan kialakított, például UV-védett tartályokban tárolni.
További információk a tavaszi és nyári munkavédelemről
5. Munkabiztonság veszélyes anyagok kezelése esetén
Bárhol, ahol anyagot mozgatnak, manővereznek vagy raktároznak és kiadnak, ott megnő a sérülés veszélye. Ráadásul, ha a szállított áruk veszélyes anyagok is, akkor még szigorúbb feltételekkel kell számolni. A tartályok nem megfelelő kezelése, vagy sérülése a kritikus anyagok ellenőrizetlen kiszabadulását okozhatja - gyakran pusztító következményekkel.
Helyesen és lelkiismeretesen készíti elő a veszélyes anyagok szállítását? Betartja-e a legfontosabb biztonsági szabályokat a veszélyes anyagok szállítása során? Ellenőrző listánkban cégére szabottan megtalálja a veszélyes anyagok biztonságos szállításának alapvető tényezőit. Így mindig áttekintheti a legfontosabb teendőket.
Szállítás és kockázatértékelés veszélyes anyagok esetén
A munkavédelem központi eleme a kockázatértékelés. Mivel a kockázatértékelésre mindenütt szükség van, ahol veszélyes anyagokat kezelnek, a legkülönbözőbb iparágakban és vállalatoknál alkalmazzák. Ha közelebbről megvizsgáljuk a kockázatértékelés témáját, sok kérdés merül fel: Miért kell kockázatértékelést készíteni? Hogyan működik a veszélyes anyagok kockázatértékelése?
A veszélyes anyagokkal végzett munka gyakran jár azok üzemen belüli szállításával. A hagyományos szállítási feladatokkal ellentétben a veszélyes anyagok szállítása fokozott kockázati potenciált rejt magában. Ezen a ponton is számos kérdés merül fel. Milyen különleges kockázatokkal jár a veszélyes anyagok szállítása? Szállíthat-e bármelyik munkavállaló csak úgy veszélyes anyagokat?
Ezekre és sok más kérdésre is választ kaphat az alábbi, hivatkozásokkal ellátott cikkeinkben.
Veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelése
Aki veszélyes anyagokat kezel, használ vagy „csak” tárol, az nem kerülheti el: a kockázatértékelés. 25 éve a munkahelyi biztonság központi eleme. A cikkben összegyűjtöttük a „veszélyes anyagok kockázatértékelése” témakörben leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat.
Veszélyes anyagok szállítása
A veszélyes anyagok cégen belüli szállítása a hagyományos szállítási feladatokkal szemben fokozott kockázati potenciállal jár. Nem csak testi épséget veszélyezteti a nehéz terhek kézi emelése vagy a tipikus megbotlás, megcsúszás és leesés. Ezenkívül fennáll annak nem elhanyagolható kockázata, hogy baleset esetén a szállított áru megsérül. Ennek eredményeként a veszélyes anyagok ellenőrizetlenül kiszabadulhatnak, és pusztító hatásúak lehetnek.
6. Képzések a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén
Mivel egy olyan dinamikus korban élünk, amelyben folyamatosan új technológiák és jogszabályok jelennek meg, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos követelmények is folyamatosan változnak. Mi a DENIOS-nál ezért szemináriumok széles választékát kínáljuk online szemináriumok formájában olyan területeken, mint a robbanásvédelem, veszélyes anyagok, munkahelyi biztonság és még sok más, a munkahelyi biztonságért felelős személyek folyamatos fejlesztése érdekében, mint például a munkavédelmi szakemberek. Fedezze fel számos szemináriumunk egyikét itt, vagy kérésre állítson össze Önnek egy személyre szabott szemináriumot.
Annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók biztonságát egy vállalatnál, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos valamennyi rendelet és törvény betartását, a munkáltatók kötelesek kijelölni egy speciálisan képzett munkavédelmi szakembert. A munkavédelmi szakemberré váláshoz mérnöki diplomával vagy mérnöki alapdiplomával kell rendelkeznie, vagy államilag elismert technikus vagy szerelő vizsgát kell tennie. Ezenkívül legalább kétéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, és el kell végeznie egy speciális tanfolyamot ahhoz, hogy munkavédelmi szakember lehessen.
Képzési időpontok áttekintése:
Gyakori kérdések a munkavédelem témájában
Mit értünk a munkavédelmi egyéni védőeszközök alatt?
Az elnevezés az egyéni védőfelszereléseket takarja. Az egyéni védőeszközök használatáról szóló szabályzat szerint ide tartozik minden olyan felszerelés, amelyet a munkavállalók az egészségkárosodástól való védekezéshez használhatnak. A kockázatértékelés szerint az egyéni védőeszközök kizárólag a stop elv - azaz a kockázatok előzetes helyettesítéssel, műszaki megoldásokkal és szervezési intézkedésekkel történő minimalizálása – alkalmazását követően használhatók.
Mióta létezik munkavédelem?
A munkavédelem kezdete a 19. század eleji iparosodásig nyúlik vissza. A munkaerő iránti óriási kereslet a katasztrofális munkakörülményekkel párosulva magas baleseti arányt eredményezett, ezért az első törvények a gyermekmunka és a munkaidő csökkentésére irányultak. Egy másik fontos lépés volt, hogy Otto von Bismarck 1883 és 1891 között bevezette a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítást, valamint a balesetbiztosítást. A munkavédelem kérdése ettől kezdve egyre fontosabbá vált egész Európában. Magyarországon 1994-ben lépett hatályba a munkavédelemről szóló törvény.
Mi a szociális munkavédelem?
A munkahelyi szociális biztonság olyan előírásokat és törvényeket foglal magában, amelyek célja, hogy megvédjék a különösen kiszolgáltatott munkavállalókat a túlterheltségtől és az egészségügyi kockázatoktól. Ebbe a sérülékeny csoprtba tartoznak többek között a kismamák, a kiskorúak vagy a súlyosan fogyatékkal élők. Az előírások között szerepel többek között az anyák védelme, a munkaidő, valamint a fiatal munkavállalóra vonatkozó munkavédelem.
Ki ellenőrzi a munkavédelmet?
A munkavédelem előírásainak betartását a munkavédelmi hatóság révén az állam ellenőrzi.
Munkabiztonság, mi a kötelezettség?
A munkáltató kötelezettsége biztosítani minden munkavállaló számára az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit. A munkavédelemről szóló törvény megköveteli a munkáltatótól, hogy munkaegészségügyi szakképesítésű és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező szakembereket jelöljön ki, akik tanácsot adnak nekik a munkavédelmi kérdésekben. Ők felelősek a szükséges intézkedések végrehajtásáért és azok betartásáért is. A törvény értelmében is kötelesek e tekintetben együttműködni.
Hasonló bejegyzések
Az ezen az oldalon található szakmai információkat gondosan, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint állítottuk össze. A DENIOS GmbH mindazonáltal semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal, legyen az akár szerződéses, kártérítéses, akár bármilyen más módon, az aktualitás, a teljesség és a helytállóság szempontjából - sem az olvasóval, sem harmadik féllel szemben. Az információ és a tartalom saját vagy harmadik fél céljaira történő felhasználása ezért saját felelősségére történik. A helyi és a jelenleg hatályos jogszabályok betartandóak.
- Rendelési előzmények megtekintése
- Jegyzettömb és kosár mentése
- Mentse el a kívánt fizetési módot a következő vásárláshoz
Hívjon minket, küldjön e-mailt: info@denios.hu, vagy töltse ki az űrlapot, és mi a lehető leghamarabb válaszolunk Önnek.
Használja ki a Blue Week Akciónk 12%-os kedvezményét 2024 december 3-ig, amely majdnem minden termékünkre érvényes!